Felújítás, bővítés, átalakítás

33. 000 Ft (áfás bruttó ár)

Régóta terveztük, hogy írunk egy kézikönyvet a felújításokról, kisebb bővítésekről.
Nem a nagyértékű kastélyok, kereskedelmi egységek, bányák,
egyetemek és hasonlók vonatkozásában – ezeknél úgyis mindig lesz kiviteli
terv. Inkább a családi házak, nyaralók, melléképületek, maximum a
kisebb társasházak felújításáról. Most jött el az ideje.
Miért?
Azért, mert ez az, ami nagyon sokunkat kihúzhat most a gödörből – vagy
pont emiatt nem fogunk beleesni a gödörbe. Az elmúlt évek az építőipar
fellendüléséről szóltak: rengeteg új CSOK-os családi ház, társasház, sok
önkormányzati, kormányzati beruházás volt. Válogathattunk a „melókból”.
Egy zöldmezős építkezés bizony könnyebben megtervezhető, ismert
anyagokkal gyorsan lehet dolgozni (és pénzt keresni). Nem nehéz egy új
házat úgy építeni, hogy modern, jól hőszigetelt, energiatakarékos épület
legyen. A tervezői, kivitelezői továbbképzéseken is az esetek többségében
új építésekről van szó, ha lakóépületekről beszélnek. A felújítások,
bővítések sokáig mostohagyereknek számítottak a szakmában.

Leírás

Könyvünket két részre osztottuk:
1. Jogi rész: segítünk, hogy biztonságos, nyereséges legyen a munkavállalás
Kiadványunkat a jogi résszel kezdjük. Ahhoz ugyanis, hogy biztonságban
legyünk, és se a hatóságok ne büntessenek meg, se bontást ne rendeljenek
el, és a végén rendesen ki legyünk fizetve, alapvető, hogy rendben
legyenek a „papírok”. Ehhez pedig tudnunk kell, hogy mikor milyen tervek
kellenek, mikor milyen FMV-re van szükségünk. Mik azok a munkák,
amiknek nekiállhatunk mindenféle hivatali ügyintézés és bejelentés nélkül
is, és miknél kell e-napló meg bejelentés az ÉTDR-be? (ÉTDR = Építésügyi
hatóság engedélyezési felülete.)
Mire kell ügyelni egy meglévő beépítetlen tetőtér beépítése során?
Ha jogilag „pengék” vagyunk, akkor az sem történhet meg, hogy a végén
nyereség nélkül, ne adj’ Isten veszteséggel kell kiszállnunk a munkából.
Egy meglévő épület felújításához ugyanis más jellegű tudás is kell, mint
az új építésekhez. Egy meglévő háznak története van. Minden bűn, amit
ellene elkövettek, előjöhet a felújítás során, rosszabb esetben utána. Hogyan
nem fogunk így ráfaragni a munkára? Hogyan derülnek ki az aknák
még azelőtt, hogy rájuk lépnénk? Hogyan adjunk úgy árajánlatot, ha nem
látunk bele a szerkezetbe? Milyen hőszigeteltségi szintet kell elérnie a
felújítás után az épületnek?
A felújított házaknak nem kell „közelnullásnak” lenniük, de bizony ezekre
is vonatkoznak energetikai követelmények! Ha bővítésről van szó, akkor
meg pláne – és nemcsak az új részre kell ám figyelnünk!

2. Szakmai rész – elmondunk mindent, amit tudni érdemes
A kiadvány második része kőkemény szakma. Mit csináljunk, ha egy kicsit
megsüllyedt a ház, vagy ha egy kicsit megrepedt, ha egy kicsit ázik, vizes,
penészes? Mit csináljunk, ha teljesen jó állapotban van ugyan a ház, de
energetikailag már csapnivaló? Tudunk bármit kezdeni a hőhidakkal? És
mi újság azokkal az építőanyagokkal, amiket esetleg évek óta nem láttunk,
vagy némelyikünk még soha nem dolgozott ilyen házon? Vályog, kő,
B30-as tégla? Mi a helyzet azokkal a könnyűszerkezetes házakkal, amiket
korábban elszúrtak? Mikor menthetőek ezek a házak, és milyen áron?
Egy ház nem csak szerkezetből áll: mit kezdjünk a már húsz évvel ezelőtt
is elavult fűtésrendszerrel? Hogyan nyúljunk hozzá? Hogyan érdemes
felújítani villanyszerelőként a házakat?
Szakértőink segítségével elmondunk mindent, amit tudni érdemes – ők
gyakorló tervezők, műszaki ellenőrök, sőt, a kivitelezésben is részt vállalnak,
így tapasztalataik révén Olvasóink kivételesen hasznos tudáshoz
juthatnak.

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.